1991. év

 

 

Ezt nem tartom helyesnek. Én eltúlzottnak tartom azt, hogy tisztségviselő ne lehessen párttag. Az, hogy korlátozza a közszereplést, az elvileg természetes, de hogy ne lehessen párttag, ez szerintem nem jó. A Horthy-érában is párttag lehetett, sőt ellenzéki pártnak is lehetett a tagja. Apám a Kisgazdapártnak volt a tagja magas rangú kormánytisztviselőként, csak párttisztséget nem viselhetett. Vagy szociáldemokrata párttag volt Keresztes Kiss Ernő, belügyi tisztviselő. Ezt én eltúlzottnak tartom. Az elfogadható, hogy pártrendezvényen ne lépjen föl. Kérem szépen, a köztársasági elnök esetében eléggé indokolt lenne, hogy pártsemleges legyen. De ezt még a köztársasági elnökre sem mondja ki a törvény, csak azt, hogy pártok felett áll, de azt nem mondja ki, hogy tilos párttagnak lenni a köztársasági elnöknek, pedig benne van az Alkotmányban, hogy ő pártok fölött álló közjogi méltóság. Egy szimpla párttagság az osztrákoknál teljesen paritásos alapon megy. A német diplomáciában sincs ilyen tilalom. Szóval ez a kristálytiszta civil követelmény egy irreális dolog. Köztisztviselő ne folytasson párttevékenységet, és ne viseljen párttisztséget. Ha megköveteljük, hogy a köztisztviselő ne legyen párttag, akkor ilyen alapon, amíg a funkciót betölti, addig nem léphet be pártba. Én viszont azt az egyéni jogok szempontjából személyi jognak tekintem, hogy valaki egy pártba belép, ezért egy ilyen kikötéssel nem értek egyet. Szerintem azt kell kimondai, hogy párt nevében vagy párt érdekében közszerepléssel járó tevékenységet nem folytathat, párttisztséget nem viselhet. Ezzel kapcsolatban szeretnék még valamit elmondani. Nem helyes az, hogy egy kormány megkérdez egy tisztviselőt, hogy párttag-e. Elvileg megkérdezhet, hiszen kormányon van, de mégsem tartom helyesnek. Nagyon jellemzőül hozom fel az egypártrendszeri gyakorlatból, hogy a kerekasztal-tárgyalásokon velünk szemben az Alkotmányjogi Bizottságban nem párttag köztisztviselők voltak az MSZMP-delegációba kirendelve. Ez egy olyan abszurdum volt, ami miatt a legkínosabb helyzetben érezték magukat, mert igazságügyi minisztériumi tisztviselőként, nem párttagként voltak kirendelve velünk szemben. Ez ellen akkor is az ő nevükben tiltakoztam, hogy ilyen előfordulhat, hogy ki voltak rendelve. Az más lapra tartozik, hogy az ő kirendelésükkel elkövettek egy nagy hibát, mert megkönnyítették a tárgyalásokat, de ez egy másik dolog. Ez tehát azt jelenti, hogy például Bogdán Tibor igazságügyi államtitkár meghívható egy MDF, egy kisgazdapárti, bármilyen ülésre mint adminisztratív államtitkár vagy egy helyettes államtitkár, ahol kifejtheti a szakértői véleményét. Hozzáteszem, egy ellenzéki párt is meghívhatja, és ott is kifejtheti a szakértői véleményét, de nem tarthat az MDF mellett vagy nem tarthat a Kisgazdapárt vagy nem tarthat pláne egy ellenzéki párt nevében pártszerű beszédet. Például nem tarthat, mondjuk, még Torgyán József irányvonala mellett sem beszédet. Ki az a főosztályvezető, aki ezt tette? Agrárember, Bibóti, a Kormányt szidalmazva szólalt fel. Engedelmet kérek, szóval itt erről van szó. Nem lehet, hogy pártpolitikai alapon tartson előadást egy tisztviselő, mert akkor nincs megállás. Ugyanígy pártgyűlésen nem lehet nagygyűlési szónok. A Kisgazdapárt meghívhatja, és akkor ő azt elmondhatja, hogy az állattenyésztésnek ilyen irányban történő fejlesztése helytelen mint szakmai véleménye, szakértői állásfoglalása, mert eladhatatlan hústermékeket termelünk a piacra vagy azt, hogy ne termeljünk datolyát. Ezt elmondhatja. De azt nem mondhatja el ott sem, hogy nagyon helyesnek tartom az MDF programját, és az MDF az a párt, amelyiknek a politikája támogatandó. Ha nincs annyi tagja egy pártnak, hogy ezt más mondja el, és ő nem tudja ezt megírni a folyosón, és átadni másnak a kezébe, akkor az a párt alkalmatlan a kormányzásra.

 

 

Nem. Ezért van miniszter, ezért van a politikai államtitkár. Ha a miniszter és a politikai államtitkár erre nem képes, akkor ez nagyon szomorú. Ez a véleményem. Fekete György, ha helyettes államtitkár, akkor nem teheti, nem védheti meg. A Kormány politikájáról beszélhet, hogy mi a Kormány politikája, de nem az MDF-nek a funkcionáriusaként. A címzetes államtitkár – az államtitkárokról szóló jogállás szerint – a politikai államtitkárokkal esik egybe, így szól az államtitkárokról szóló rendelkezés. Tehát a címzetes államtitkár az a politikai államtitkárral esik egy elbírálás alá. A köztársasági megbízottnál az a sajátos helyzet, hogy a köztársasági megbízottság az egyik, ami meghatározza, a másik, hogy címzetes államtitkárságot kapott, ezért ez egy határeset, amin lehet vitatkozni, mert ott két minőség is van. De a helyettes államtitkár és a közigazgatási államtitkár az államigazgatási és nem politikai funkció. A mindenkori kormány politikáját ismertetheti, és szakértőként meghallgatható. Történetesen az MDF vagy a Kisgazdapárt vagy bármelyik párt meghívhatja, hogy fejtse ki e téren a Kormány politikáját. De ezt kifejtheti, bárhol is kérdezik meg, sőt még ellenzéki pártnak a kongresszusán is meghívhatják, hogy ott ezt kifejtse, és ezt meg is teheti. Még országgyűlési képviselő-választásokon is indulhat tisztviselő, de akkor szabadságot kér, azért van a választási időszak. Uraim, ezeket nem most találták ki. Ezek 150 éve működő dolgok. Egyébként tisztában van számos ember, hogy teljesen mindegy, hogy ő MDF-rendezényen beszél vagy nem beszél, ugyanis tudják, hogy nem biztos, hogy megtartaná őket egy SZDSZ, hiába kívánnak akármilyen lojalitást mutatni feléjük. Feltehető, hogy a fele apparátust kicserélik. Világos. Ezt a Kajdi Jóska nagyon okosan nyilatkozta a Heti Világgazdaságban, hogy bár ő párton kívüli közigazgatási államtitkár, ennek ellenére meg van győződve, hogy ő a miniszterelnök bizalmából került e funkcióba, s őt nagy valószínűséggel nem tartaná meg egy másik Kormány.