Az 1990. június 14-ei kormányülésen Antall József érdemi hozzászólása az interpellációkkal kapcsolatban
Harmadik formális kérdés az interpellációk kérdése. A miniszteri felelősség elvéből következik – ez vonatkozik a házelnökre? is –, hogyha miniszterhez interpellálnak, vagy ha azt a Kormányhoz nyújtják be, és a miniszterelnökhöz interpellálnak például egy kultuszkérdésben vagy ipari vagy más kérdésben, ha az nem egyetemes kormányzati ügyet érint, hanem szaktárcán belülit, akkor mindig a miniszter válaszol rá. Ha a miniszter válaszol az interpellációra, az akkor egyértelmű. Ha államtitkár válaszol, akkor a parlamenti államtitkár? funkciójában a miniszter nevében válaszol, mivel a minisztert terheli azért is a felelősség. Tehát a miniszternek kell tudnia róla, hiszen a parlamenti államtitkár a miniszter nevében válaszol. Itt gyakran államtitkári válaszként jelölik meg a válaszadást, ezért ezt jogi szempontból szeretném precizírozni. Tehát a miniszteri felelősség elvéből következik, hogy a parlamenti államtitkár mint a miniszter helyettese a miniszter nevében válaszol.
(A cikk a VERITAS-nak a Magyar Napló Kiadó által a Batthyány Alapítvány anyagi támogatásával kiadott, Dévavári Zoltán és Kajdi József szerzők által készített „MI EZT VALLJUK” napirendhez és napirenden kívül: Antall József miniszterelnök kormányüléseken elhangzott érdemi hozzászólásai c. I. kötet 36-37. oldalán megjelent szövege)
